KARDIOLÓGIAI KÉRDÉSEK

Gyakori kérdések és válaszok,
a kardiológia, és a belgyógyászat területéről
Napi rutin során gyakran felmerülő kérdésekből válogattunk.

Az orvos válaszol:

Mit csinálnak egy teljes kardiológiai vizsgálaton?

Egy teljes kardiológiai szűrő vizsgálaton a beteg alapos kikérdezése, kockázati tényezők felderítése, családban előforduló betegségek feltárása az első lépés.  Ezt követi az alapos fizikális vizsgálat (a páciens megtekintése, szív és tüdő feletti hallgatózás és kopogtatás, végtagi verőerek tapintása, a nagy verőerek feletti hallgatózás), vérnyomás és pulzus mérés, majd 12 elvezetéses nyugalmi EKG készítése. Vérvétellel tájékozódunk a fontos szív és érrendszeri rizikófaktorokról, a vércukor, koleszterin, triglicerid szintjéről.  Az esetleges panaszok, és fenti vizsgálatok eredményének ismeretében döntünk a további vizsgálatokról, azonban szűrővizsgálat részét képezheti egyéb képalkotó vizsgálat is, így a szívultrahang vagy a coronaria CT elvégzése is.
 
3 éves a kisfiam, és azt mondták szívzöreje van. Mit kell ilyenkor tenni?

A  házi gyerekorvos az, aki az egyébként panaszmentes gyermeknél a rutinszerű vizsgálatok során szívzörejt fedezhet fel. Ilyenkor általában további vizsgálatot javasol, ami szívultrahang vizsgálat végzését jelenti erre felkészült orvos által. Az ilyen vizsgálat viszonylag gyakori, de szerencsére ritkán igazolódik szívbetegség, legtöbb esetben semmilyen további teendő nincs.
 
A vérnyomási értéknél mi a tört szám utáni érték jelentősége?

Az otthoni vérnyomásmérők három számot írnak ki. Az első a vérnyomás felső, vagy szisztolés értéke, a második (a per jel utáni) az alsó, vagy diasztolés érték. Értéke higanymilliméterben (Hgmm) van megadva. Magasvérnyomás betegségről általában 140/90 Hgmm feletti értéknél beszélünk. A harmadik szám a pulzus, azt mutatja a szív egy perc alatt hányszor húzódik össze. Magsavérnyomás betegség esetén mind a felső, mind az alsó érték emelkedett lehet. Legtöbbször mindkettő érték magas, sokszor, és főleg idősebb korban azonban inkább csak a felső érték. Az, hogy csak az alsó érték magasabb, ritkán fordul elő. Betegeim kérdése azonban gyakran éppen az, hogy az alsó értéket gondolják alacsonynak. Ez csak ritkán jelez igazi betegséget (például az aorta billentyű elégtelen működését), leggyakrabban normális. Magasvérnyomásra gyógyszert nem szedő, panaszmentes páciens alacsonynak vélt, például 110/50 mmHg-es vérnyomása nem betegség jele, egy ilyen értéknek örülni kell, hiszen ez védettséget jelent az agyvérzéssel, szívinfarktussal szemben.

Az alacsony vérnyomás betegség? Ha igen, hogyan lehet kezelni?

A fenti kérdésre adott válaszból is kiderül, hogy az alacsony vérnyomás szinte sosem betegség következménye. Sajnos jelenleg a civilizációs ártalmak, étkezési szokások, túlsúly, elhízás, túlzott sófogyasztás elterjedése okán a magas vérnyomás betegség gyakori. Ilyen körülmények között egy panaszmentes, egészséges személy normális, például 100/50 Hgmm-es vérnyomása alacsonynak tűnhet, de valójában nem az. Az emelkedett vérnyomás az egyik legfontosabb kockázati tényezője az agyvérzésnek, szívinfarktusnak, szívelégtelenségnek, agyembóliának. Civilizációtól elzárt törzsekben, ahol minimális sófogyasztás mellett a rendszeres testmozgás és más étkezési szokások kapcsán nincs elhízás, lényegében nem fordul elő magas vérnyomás. Az alacsony vérnyomás csak igen ritkán jelez betegséget ilyen esetben a mellékvesekéreg hormonjainak hiánya, az aorta billentyűelégtelensége,  esetleg heveny vérzéses állapot lehet a háttérben.

Gond, ha ingadozó a vérnyomásom?

Minden ember vérnyomása mutat változást. Az egyik ilyen legfontosabb változás a napi ritmusos váltakozás, normális esetben éjjel a vérnyomás jelentősen alacsonyabb mint nappal. A vérnyomás a fizikai terhelés hatására is változik. Amennyiben az ingadozó vérnyomás azt jelenti, hogy néha normális, néha magas, ez legtöbbször magas vérnyomás betegség jele, és vizsgálatokat, illetve kezelést igényel. Az "ingadozó" vérnyomás az orvos és beteg számára sokszor akkor probléma, amikor a magas vérnyomás miatt kezelt beteg a kezelés mellett néha igen alacsony, panaszokat, megszédülést, esetleg eszméletvesztést okozó vérnyomáseséstől szenved, miközben értékei néha felfelé is jelentősen emelkedettek. Ilyenkor általában bizonyos gyógyszerekre való egyéni érzékenység, egyéb gyógyszerek mellékhatása, rossz gyógyszerbevételi, étkezési szokások állhatnak a háttérben.    Kezelése a gyógyszerek módosításával általában.

Mi okozza a magas vérnyomást?

A magas vérnyomás betegség 95%-ában nincs specifikus ok a háttérben. Az elhízás, sóban gazdag diéta, mozgásszegény életmód, egyéb civilizációs hatások azonban szintén fontos szereppel bírnak. Az esetek 5%-ában  ritka, specifikus ok van a háttérben, melyek kezelésével a vérnyomás is rendeződik. Ilyen lehet a vese ereinek szűkülete, bizonyos hormonális betegségek, vagy a leszálló fő verőér szűkülete. Ilyen betegségekre akkor gondol az orvos, ha a magas vérnyomás fiatal korban jelentkezik, vagy többszörös gyógyszer kombinációval sem kezelhető. Ilyenkor további vizsgálatokra lehet szükség. 
 
Honnan lehet tudni, hogy valaki hajlamos-e a trombózisra?

A mélyvénás trombózisra, illetve ennek szövődményére, a tüdőembóliára való hajlam biztos jele, ha valakinél ilyen betegség alakul ki. A hajlamosító tényezők között a legfontosabbak a megelőző sebészeti, ortopédiai műtét, hosszú távú repülő- vagy autó út, daganatos betegség, ágyhoz kötöttség, a dohányzás, fogamzásgátló tabletta szedése, egyes autoimmun betegségek jelenléte szerepel. Örökletes, genetikai hajlam is van, ezt számos gén eltérése okozhatja, sok ilyet ismerünk, de biztosan nem az összeset. Laboratóriumban, vérvétel után számosat tudunk vizsgálni. Örökletes hajlam jelenlétére utal a családban halmozottal előforduló trombózis. Egy-egy hajlamosító tényező önmagában csak viszonylag mérsékelten emeli a kockázatot, a trombózis hátterében egy adott betegnél szinte mindig több, egyszerre fennálló hajlamosító tényező jelenléte mutatható ki.
 
Mit jelent a Holter vizsgálat?

A Holter vizsgálat 24 órás EKG monitorozást jelent. A szív elektromos működését rögzítjük 24-, néha 48 vagy 72 órán át. A vizsgált személyre EKG tappancsokat ragasztunk, az apró, hordozható készülék elektródákon keresztül csatlakozik, azt elemek működtetik. A beteg a készülék fel-és leszerelésekor jelenik meg a rendelőben, egyébként csak arra kell vigyázni, hogy a készüléket ne érje víz. Szívdobogásérzés, eszméletvesztés, ritmuszavarok gyanúja, követése esetén alkalmazzuk.

Sokszor éjjelente nagyon szúr a mellkasom. Érdemes kivizsgáltatni?

Mellkasi panasz, fájdalom esetén mindig érdemes orvoshoz fordulni, így derülhet ki, mi áll a háttérben, és így tudunk megfelelő kezelést adni.

Többször heves szívdobogásra, szorító mellkasi fájdalomra és izzadásra ébredek. Mitől lehet?

A rossz álmok, szorongás, lelki stressz gyakran okoz hasonló panaszokat. Természetesen szívbetegség, pajzsmirigy túlműködés, egyéb eltérés is állhat a háttérben. Érdemes orvoshoz fordulni.
 
Nemrég pangásos szívelégtelenséget állapítottak meg nálam. Kérdésem, hogy mennyit szabad mozognom, mert azt mondták kíméljem magam.

A pangásos szívelégtelenség kezelésében a diéta, a gyógyszeres terápia, egyéb eszközös kezelések állnak az előtérben. A rendszeres testmozgás növeli a terhelhetőséget, javíthatja a beteg állapotát. Csak úgynevezett aerob aktivitás végzése jöhet szóba, az úgynevezett anaerob mozgás (például nehéz súlyok emelgetése) ellenjavallt. A mozgás nem lehet kimerítő, egyénre szabottnak, rendszeresnek kell lennie, előtte a kezelőorvossal való konzultáció javasolt, hiszen rövid távon kockázata van, kimerüléshez, vérnyomáseséshez, ritmuszavarhoz is vezethet. Másképpen mondva: ne a havat takarítsa el a garázs elől, inkább a kutyát sétáltassa fél órát naponta.