vissza | nyomtatás

SZÍVBETEGSÉGRE UTALÓ TÜNETEK

MELLKASI FÁJDALOM
A terhelésre jelentkező, nyomó jellegű, gyakran a bal karba kisugárzó mellkasi fájdalom, melyet az orvosi nyelvben "angina pectoris"-ként írnak le, a koszorúsér szűkület jele. A koszorúséren keresztül ilyenkor az átáramló vér mennyisége korlátozott, fizikai terhelés esetén a szívizom megnövekedett oxigénigényét a szűkületen áramló vér nem fedezi, a szívizom oxigénhiányban szenved, ez okozza a mellkasi fájdalmat. Pihenésre, vagy nyelv alá helyezett "nitrátok" hatására a koszorúserek kitágulnak, a mellkasi fájdalom megszűnik. Az angina pectoris jelentősége az, hogy a beteg terhelhetőségét limitálja, és egyben szívinfarktust jelezhet előre. Közelgő szívinfarktus jeleként különösen akkor kell értékelni, ha a fájdalom új keletű, egyre gyakrabban, vagy egyre kisebb terhelésre jelentkezik. A kivizsgálásba a fizikális betegvizsgálat, EKG, terheléses EKG vizsgálat, szívultrahang tartozik. Koszorúsér festés vagy CT vizsgálat után lehet dönteni a koszorúsér-tágítás, vagy a szűkület áthidalását célzó by-pass műtét szükségéről. Mindemellett a gyógyszeres kezelésnek, a háttérben álló rizikófaktoroknak a feltárása és kezelése nélkülözhetetlen, ez jelentősen javítja a beteg kilátásait. Tudni kell azonban, hogy mellkasi fájdalmat számos egyéb betegség okozhat. Egy részük szívbetegség, például a szívburokgyulladás (pericarditis), a szívizomgyulladás (myocarditis), a szívinfarktus, vagy többféle ritmuszavar. Számos tüdőbetegség, így a tüdőembólia, a tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, légmell is okozhat mellkasi fájdalmat. A gyomorból a nyelőcsőbe visszafolyó gyomorsav (gastrooesophagealis reflux betegség; GERD) is mellkasi fájdalmat okoz. A kardiológus feladatai közé tartozik a mellkasi fájdalom szív eredetének tisztázása, kizárása, alternatív okok keresése.

SZÍVDOBOGÁSÉRZÉS
Orvosi nyelven palpitatio. Általában szívritmuszavart jelez. A leggyakoribb szívrimus-zavar, az úgynevezett extraszisztole esetén a betegek meg-megdobbanó érzetről, torokba dobbanó érzésről számolhatnak be. Gyakran nincs különösebb jelentősége, de súlyos szívbetegségek tünete is lehet. A pitvarremegés, a pitvarfibrilláció is gyakran szívdobogásérzés formájában jelentkezik. A teljes népesség kb. 2 %-át érintő ritmuszavar jelentősége hogy szívelégtelenséghez, illetve a szív egy rejtett üregében, a bal pitvari fülcsében vérrögképződéshez, ennek elsodródása esetén embóliához vezethet. Az agyembóliák mintegy negyede pitvarfibrilláció következtében alakul ki. A pitvarfibrilláció kardiológiai vizsgálatokat tesz szükségessé, kezelése gyógyszeres illetve eszközös is lehet.

ESZMÉLETVESZTÉS
Számos szívbetegség okozhat eszméletvesztést. A túl alacsony, vagy túl magas pulzusszámmal járó szívritmuszavarok mellett a leggyakoribb szívbillntyű-betegség, az aorta billentyű időskori szűkülete a szív eredetű eszméletvesztések leggyakoribb okai. Azonban számos egyéb szívbetegség vezető, gyakran egyetlen tünete lehet a rövid ideig tartó eszméletvesztés. Veleszületett, örökletes szívizombetegségek, a vérnyomás és pulzus szabályozásának idegi eredetű zavarai, szívdaganatok tartoznak ide. Az eszméletvesztés, illetve ezek a betegségek legtöbbször részletes kardiológiai vizsgálatokat tesznek szükségessé, és kezelésük is igen sokféle lehet. Az eszméletvesztésnek sokféle, nem szív eredetű oka is lehet, például epilepszia, vérszegénység, vagy alacsony vércukorszint, melyek felismerése és elkülönítése szükséges, gyakran hosszas vizsgálatokkal lehetséges csak.

NEHÉRLÉGZÉS, FULLADÁS, GYENGESÉG
A terhelésre jelentkező fulladás, légszomj a szívelégtelenség jellemző tünete. A szív nem tud annyi vért továbbítani amennyi szervezet számára szükséges, a tüdőben pangás alakul ki, a tüdők víztartalma fokozottá válik. A légszomjnak főleg ez az oka. Terheléses nehézlégzés azonban sok más betegség tünete is lehet, a legtöbb tüdőbetegség, a vérszegénység áll gyakran ennek hátterében. Az éjjel, vízszintesen fekve bekövetkező, felébredést okozó légszomj azonban annyira speciálisan a szívelégtelenség tünete, hogy ha ez előfordul, akkor szinte bizonyosan szívelégtelenség áll a háttérben.

LÁBDAGADÁS
A kétoldali lábdagadás a szívelégtelenség tünete lehet, azt jelzi, hogy a szív nem tudja magába fogadni és továbbítani a megfelelő mennyiségű vért, így pangás jön létre, mely a gravitáció okán először a bokák, illetve alsó végtagok területén okoz a szövetek között felgyülemlő folyadékot, oedemát. A lábdagadás enyhe formája azonban szerencsére sokszor ártatlan jel, egészséges emberekben is előfordul a nyári nagy melegben, sok álldogálás után, hogy a zokni estére "bevág". A veseműködés zavara, az alacsony fehérje szint, alsó végtagi nyirokér-leszorítás, mélyvénás trombózis, vénás keringési elégtelenség szintén lábdagadáshoz vezet, ezeket az állapotokat meg kell különböztetni a szívelégtelenségtől, hisz kezelésük is teljesen más.